A Válasz Online igazi álfüggetlen médium: liberális narratívákat tol, miközben Brüsszel és Kijev érdekeit szolgálja, ukrán propagandát terjeszt, Soros-pénzelte szervezetekkel együttműködve – a magyar közvélemény befolyásolására. Bemutatónkat olvashatják.
Korábbi cikkeinkben bemutattuk Vörös Szabolcsot (és kapcsolatrendszerét), a hírhedtté vált Válasz Online-os mikrofonállványt, akinek annyira sem volt fontos a kárpátaljai magyarok helyzete, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel készített egyórás interjújába akár egyetlen kérdés is beleférjen velük kapcsolatban. Most megvizsgáljuk „hivatalos” munkahelyét is.
Ezt is ajánljuk a témában
Nekik Zelenszkij narratívája a fontos, a kárpátaljaiak sorsa nem. Nálunk ez éppen fordítva van. Cikksorozatunkban újabb hazai ügynökökről és külföldről pénzelt propagandistákról rántjuk le a leplet.
Ezt is ajánljuk a témában
Ha megkapargatjuk a látszólag független médiahálózatot, kiderül: külföldi érdekek szövik a szálakat. A Soros-alapítványoktól az amerikai kiképzőprogramokig – sorozatunk folytatódik!
A Válasz Online, amely magát „konzervatív és független” médiumként határozza meg, paradox módon gyakran a liberális fősodor véleményével mutat összhangot. A Transzparens Újságírásért Alapítvány korábbi elemzése szerint ennek hátterében az állhat, hogy a lap tartalmaiban időnként más országok érdekei is megjelennek. Az említett elemzés rávilágított, hogy a Válasz Online-on publikált cikkek egy része a Biden adminisztráció külpolitikai álláspontjának megerősítését szolgálta stratégiai kérdésekben, például az ukrán konfliktus kapcsán.
A Válasz Online szerkesztőségéhez akkor kérdéseket is intézett az alapítvány többek között arra vonatkozóan, hogy nem veszélyezteti-e a lap függetlenségét, ha egy másik állam kormányzatától származó, közéleti tartalmú anyagot közöl. Válaszukban a szerkesztőség csupán egy linket küldött, amely egy korábbi cikkükre mutatott. Ebben azt állították, hogy a sajtóetikai szabályokat betartva minden PR-cikk esetében jelzik, ha külső támogatásból készült tartalomról van szó. Hangsúlyozták továbbá, hogy nem fogadnak be politikai hirdetéseket, sem kampányidőszakban, sem máskor, és nem pályáznak sem amerikai, sem uniós forrásokra. Ennek azonban ellentmond az, amit a Szuverenitásvédelmi Hivatal ír a portállal kapcsolatban.
Az amerikai adminisztráció szerepét mára részben az Európai Unió brüsszeli bürokratái vették át, akik láthatóan nem nézik jó szemmel, hogy Magyarország következetesen kiáll saját nemzeti érdekei mellett, akár Ukrajnával szemben is. A Szuverenitásvédelmi Hivatal elemzése szerint az ukrán fél – az Európai Bizottság által támogatott médiahálózatok közreműködésével – lépésről lépésre építette ki hozzáférését az uniós tagállamok sajtópiacaihoz, így a magyar médiához is. Az elemzés kiemeli, hogy a Zelenszkij-interjú létrejötte mögött több nemzetközi szereplő is azonosítható, köztük olyan szervezetek, amelyek közvetlenül az Európai Bizottság finanszírozásából működnek.
Ezt is ajánljuk a témában
Titkos jelentések, EU-befolyás és kettős mércék. Sorozatunk második részében Vörös Szabolcs háttérkapcsolatait térképezzük fel.
Ilyen szervezet például a németországi székhelyű n-ost, amely 2023 óta mintegy 1,3 millió euró uniós támogatásban részesült.
Az n-ost „Europe-Ukraine Desk” nevű programja kifejezetten azzal a céllal működik, hogy fenntartsa az európai közvélemény érdeklődését az ukrán-orosz háború iránt, és elősegítse az Ukrajnát támogató narratívák megjelenését az európai médiatérben.
A program keretében médiatréningeket, tematikus workshopokat és tanulmányutakat szerveznek uniós újságírók számára, továbbá logisztikai és szakértői támogatást nyújtanak a számukra kedvező tartalmak előállításához.
Vörös Szabolcs – mások mellett Rácz András „szakértő” közreműködésével – számos olyan cikket publikált, amelyek az n-ost szakmai vagy pénzügyi támogatásával készültek. Az elmúlt egy évben legalább kilenc, Ukrajnával foglalkozó írás jelent meg a Válasz Online-on Vörös Szabolcs tollából, amelyekben az n-ost valamilyen formában szerepet vállalt, legyen szó közvetlen finanszírozásról vagy tartalmi együttműködésről. Ez a kapcsolat jól mutatja, hogy az újságíró egy olyan, az Európai Bizottság által támogatott médiahálózat részévé vált, amely az ukrán háborús erőfeszítéseket és Brüsszel Ukrajna-politikáját hivatott előmozdítani.
A hálózat nemcsak technikai és pénzügyi támogatást nyújt, hanem kapcsolatépítő struktúrát is működtet. Ez tette lehetővé, hogy Zelenszkij stábja éppen a Válasz Online-t válassza a magyar közvéleménynek szánt üzenetek közvetítésére. A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint az interjú megszervezése és publikálása nem pusztán újságírói bravúr, hanem egy alaposan megtervezett kommunikációs stratégia része, amely az ukrán érdekeket szolgálja.
A Válasz Online esete nem elszigetelt jelenség. Az Európai Unió és más nemzetközi szereplők által finanszírozott médiahálózatok egyre nagyobb befolyást gyakorolnak az európai, így a magyar médiatérre is.
Ezek a hálózatok gyakran nonprofit szervezetek vagy alapítványok formájában működnek, és deklarált céljuk az „objektív újságírás” támogatása. Azonban a gyakorlatban sokszor egyértelmű politikai és geopolitikai célokat szolgálnak, például az ukrán narratíva erősítését.
Az n-ost mellett más szervezetek, például a European Journalism Centre vagy a International Press Institute, szintén jelentős szerepet játszanak az európai média finanszírozásában és tartalomformálásában. Ezek a szervezetek gyakran közvetítőként működnek az Európai Bizottság és a nemzeti médiaorgánumok között, biztosítva, hogy az uniós prioritások – például az ukrán konfliktus támogatása – megjelenjenek a helyi sajtóban, azonban ne alakuljon ki közevetlen kapcsolat „Brüsszel és a helyi médiumok” között, így azok nyugodtan letagadhatják, hogy részesülnek-e „uniós támogatásban”.
Annak ellenére tehát, hogy a portál azt állítja, hogy más kormánykritikus médiumokkal ellentétben nem kap külföldről pénzt, ugyanakkor több cikket is közölt korábban az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének finanszírozásával, valamint több közös projektjük is van Soros-szervezetek által pénzelt entitásokkal.
A hazai ukránpárti hálózat valódi arcát leleplező cikksorozatunk következő, záró része feltárja, hogyan működik pontosan a magyar médiát befolyásoló nemzetközi hálózat – és kik állnak a háttérben. Ne maradjon le arról, hogy kik irányítják a látszólag függetlennek tűnő híroldalakat, és milyen árat fizet ezért Magyarország!
Nyitókép: Válasz Online
Cikksorozatunk záró részében összefoglaljuk, hogyan pénzelik külföldi érdekcsoportok a magyarországi liberális médiát és aktivistákat, akik az ukrán propagandát terjesztik.
Az izraeli–iráni konfliktus új helyzetet teremt a geopolitikában.
Ukrajna EU-csatlakozása beláthatatlan gazdasági, közbiztonsági, közegészségügyi következményekkel járna az EU egészére nézve.
Magyar Péter bizalmasa lakossági fórumokon azzal kérkedett, hogy neki vannak ukrán telefonszámai, amiket felhívhat.
Puzsér Róbert tüntetésén a liberális ügynökhálózat mutatkozott meg. Válasz Online, 444 és a Magyar Hang újságírói aktivistaként léptek fel az átláthatósági törvény ellen. Ki utasította őket?
A gyerekek nem szeretik a csókolózós jeleneteket semmilyen filmben. Egyszerűen nem az a korosztály, a királyfiak, királylányok és a sárkányok érdeklik őket.
A polgár halála után a munkás és a katona típusa marad életben, sőt, ez a kettő pólus, az ipari és katonai összetevő egészen egybeolvad. Czopf Áron írása.
Az amerikai elnök elárulta, mi vár a perzsa államra, ha bármilyen formában megtámadja az amerikai erőket.
